Bőszénfa
Bőszénfáról, erről a kis zselici faluról már régóta vannak írásos és egyéb emlékeink. A község határában talált mamut-csontváz leletek, kőbalták, cserépmaradványok arra utalnak, hogy itt a környéken már több ezer éve lehetett élet. Az oklevelek tanúsága szerint egyike volt azoknak a falvaknak, amelyeket I. István király adományozott a szentmártoni (pannonhalmi) apátságnak. A tatárjárás előtti korszakban az apátság kanászai lakták. Neve többször is változott, volt már Bozais, Bajszinfalva, Pözsönyfa, Bossinfa. Főbb birtokosai a középkorban a Dersffy, az Imreffy, majd a Festetics család volt. Ők építették a községbeli úrilakot is. A törökök kiűzése utáni első országos összeírás 6 adózót, 4 jobbágygazdát regisztrált, a népesség száma ekkor becsült adatok alapján 100-150 fő lehetett.
Dombok és erdők közt, agyagos talajon terült el a határ, s földjeit két nyomással művelték. Festetics Lajos magyar jobbágyait másik birtokára telepítette, helyükre svábokat hozott. A községnek 1773-ban már tanítója is volt, s 1787-ben új parókiát hoztak létre. A mai templomot 1902. szeptember 13-án, Szent Notburga napján szentelték fel, s azóta is ekkor tartják a búcsút. 1925-ben 392 fő magyar és 500 fő német élt itt. Iparosai között volt facipőkészítő, kőműves, ács, bognár, asztalos, működött itt egy gőztéglagyár és egy gőzmalom is. Földjeik művelése mellett vállaltak arató munkát, télen pedig fakitermelést. A földosztást követően 8-10 kh-as kisbirtokokon gazdálkodtak. A termelőszövetkezeti földek területrendezésekkel fokozatosan az állami gazdasághoz kerültek, magántulajdonban inkább csak a zártkertek maradtak.
Bőszénfa a turisták különböző csoportjait vonzza. Sokan gyalogosan, bakancsban járják az erdőt, másokat a vadászat, gasztronómia, vagy a különleges szálláshely vonz ide. A Tüzes lecsó főzőkavalkádnak voltak már horvát, svéd és kínai versenyzői is. Az ízletes ételek, színes műsorok sok szórakozni vágyó, gasztronómiát kedvelő látogatót hoznak a faluba.
A meseszálló országos hírnévre tett szert. Családok látogatják, élvezik a mesefigurákkal díszített szobák különleges hangulatát, sok gyermeknek adva életre szóló élményt. A vadban gazdag vidék nem csak vadászoknak nyújt sikert, örömet. Itt van az ország legnagyobb zártkerti gímszarvas farmja, ahol természetes életkörülményei között csodálhatják a látogatók e nemes vadat.
