Látnivalók, szállások Horvátország, Magyarország és Erdély területéről - www.videki-elmenyek.hu
Kövessen minket:
Nyelvválasztó: HU

Vidéki Élmények

Zselici Lámpások Vidékfejlesztési Egyesület: Életkép a Bőszénfai Szarvasfarmról Dél-Borsodi Leader Egyesület: Hagyományőrző tánc

Hejőpapi

Hejőpapi környéke már az őskorban is lakott volt, melyet a régészeti leletek is bizonyítanak. Az eleinte Poph nevű települést 1261-ben egy krónikában említik először, mint az egri püspökség birtokát, azonban ezelőtt is létezett, csak a tatárjárás során nagy valószínűséggel elpusztult. A falu neve elképzelhető, hogy a pap (mint tulajdonos) akkori -i birtokos jelzős ragjából ered. Az 1330-as években Borsod megye népesebb falvai közé tartozott, ami abban is megnyilvánult, hogy a vidéken messze a legmagasabb pápai tizedet fizette, 10-13 garast, szemben más települések 4-8 garasával.

Az 1500-as évek közepén a törökök sorozatosan feldúlták a falut (1544, 1551, 1554, 1562), így a lakosság nagy része elmenekült, de mindig visszatért annyi lakó, hogy a község ne néptelenedjen el teljesen, és gyarapodása újraindulhasson. 1574-ben már 18 portáját írták össze, azonban az évtized végétől számuk újra csökkenni kezdett, ezúttal a földesúri tiszttartók túlkapásai miatt. Az 1596-os mezőkeresztesi török csatagyőzelem után a térség falvainak egy részét felégette a török sereg, köztük Papit is. A teljesen elpusztult falu ezután több mint egy évszázadig nem éledt újjá, azonban földterületeit, legelőit használta a környező falvak lakossága.

Az 1700. évi királyi adomány szerint a községet ónodi nemes katonák kapták meg, akik lassan birtokukba vették a földeket. Ez az évszázad a lassú gyarapodással és a telekelosztási torzsalkodással telt el. A református vallású lakosság a században templomot épített, ami 1965-ben porig égett, de az újjáépítés ezután is megvalósult. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc csak annyiban érintette a települést, hogy a lakosok közül sokan beálltak nemzetőrnek, illetve, hogy az osztrákok rendszeresen megsarcolták a falut.

A XIX. század utolsó harmadában nagyon felfutott a községben a háziipar. 1885-ben 331 fő foglalkozott háziiparral, ezenbelül is főleg seprűkészítéssel. A település lakói évente mintegy 10 ezer cirokseprűt készítettek, melyet a miskolci piacokon értékesítettek. Emellett jelentős volt még a falu káposztatermelése is. A lassan megindult fejlődést az 1906-ban megépített Mezőcsát-Nyékládháza vasútvonal gyorsította fel, mivel jelentősen javultak a Borsodi Mezőség gabonatermő területének értékesítési és szállítási lehetőségei.

Az első világháborúban 94 helyi lakos vett részt, akik közül 28-an hősi halált haltak. A háború után, 1919-ben román csapatok állomásoztak a településen néhány hónapig. A két világháború közti időszakban a gazdasági világválságot lehetne kiemelni, amely a térség gabonatermesztését érzékenyen érintette. A válság után azonban újra fellendült a gazdaság, amit viszont a II. világháború kitörése újra megállított.

1944-ben a német csapatok hátrálásakor a Mezőcsát-Nyékládháza vasútvonal hídjait, átereszeit sorra felrobbantották a németek, Hejőbába vasútállomását pedig felgyújtották. Az év végén, november 5-6-án a települést orosz bombatámadás érte, ami során több találatot kapott a főutca és a mellette található épületek, köztük a református templom is. A németek kivonultak a faluból, azonban a megérkező orosz katonák sokkal több keserűséget okoztak a falunak, mint a német tisztek. Az újrakezdést nagyon megnehezítette a szovjetek ellátása, és önkényes eljárásai. Az igazi fejlődés csak az 1955-ös villamosítás után indult meg. Bővült az iskola, új orvosi rendelő, közösségi ház épült, folyamatosan készült a járdahálózat, kiépült az ivóvízhálózat stb.

A rendszerváltás után az infrastrukturális beruházások tovább folytatódtak, illetve korszerűsítették és felújították a már meglévőket. Jelenleg pedig a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése folyik.

Az M3-as autópálya mindössze 1 km-re húzódik a község határától, de az M30-as gyorsforgalmi útszakasz is csak néhány kilométerre halad el mellette, melyek a közeljövőben még hasznot hozhatnak nemcsak Hejőpapinak, de a térségnek is.

Megvalósult vidéki fejlesztések (EMVA 2007-2013)

Az önkormányzat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatását igénybe véve elvégezte a polgármesteri hivatal épületének külső felújítását, környezetének rendezését, valamint négy db buszvárót is készíttetett és kihelyezett a településen áthaladó főút mentén.

Elérhetőségek

Hejőpapi Község Önkormányzata

Cím: 3594 Hejőpapi, Kossuth út 55.

Telefon: +3649/458-808

Webcím: Megtekintés

Vissza az előző oldalra