Hencse
A Zselic és a Belsősomogyi homokvidék határán fekszik azon az úton, amely Kadarkútat Szigetvárral köti össze. A faluba érkezőnek nyomban szembeötlik egy régi kúria, melyet hajdani szépségéhez méltón újitott fel Bánhidy Pál. A kastély a környék egykori birtokosának, a Márffy családnak az otthona volt a XX. század közepéig.Jövő évben várhatóaz európai hírű üdülőközpont és golfpálya újra nyítása. A park természetvédelmi terület, ahol az ország legnagyobb, 400 éves tiszafája található. A hajdan református községben ma már a lakosság nagyobb része a római katolikus hithez kötődik.
A kúria a 1813-15 között épült klasszicista stílusban. A kastély parkját a XIX. század végén Márffy Béla alakította ki, számos faritkaság található benne. Az egykori földesúr leszármazottai ma is szívesen visszatérnek Hencsébe, tartják a kapcsolatot a falu lakóival. A polgármesteri hivatal kertjében állították fel az I. és a II. világháború áldozatainak emlékművét. A kőbe vésett 19 nevet méltón őrzi a hencseiek emlékezete. A vidék gazdag gyógynövényekben, a legelőn megtalálható a természet számos orvossága, például a kamilla, a cickafark, a csalán, az útifű, a körömvirág és bodza.
Hencséről 1402-ből származik az első írásos adat, Henche alakban. Ekkor Hedrehely mezővároshoz tartozott, melynek itt volt a vámhelye. Csokonai Vitéz Mihály is járt itt. Így szólt pohárköszöntője: "Hencse, Hencse, Hencse, mily szerencse Hogy magadnak van papod. Idvességed, boldogságod, Így magadban megkapod!"
A rendszerváltás után néhányan magángazdálkodásba kezdtek, a környező földek egy részén pedig egy osztrák érdekeltségű mezőgazdasági vállalkozás működik. A XX. század utolsó évtizede újabb lendületet mutatott a faluban. Megfelelő színvonalú szolgáltatások állnak a helybéliek rendelkezésére. A falu búcsúját minden évben október második vasárnapján tartják.
