Kisgyalán
A község nevének eredete ismeretlen. Először a középkor táján fordul elő Galán, Gyalán, Gyalány megnevezéssel.
A török nyelvjárásban Gyalán jelentése kígyó, így nagy a valószínűsége, hogy ebből alakult ki a Gyalán megnevezés a török hódoltság idején. A régi falu a mostanitól kb. 2 km-re nyugatra volt. Ez a törökök kiűzésekor elnéptelenedett.
A mai helyén az 1700-as évek elején alakul ki Kisgyalán község Somogy megye dombos keleti részén. Határos községek Büssü, Gölle, Fonó, Zimány. A falu határát északon a " Hársasi út", keleten a "Nagyárok", délen a Gázlói-víz, nyugaton a Kerekesi árok határolja. A falu határa lankás, dombos jó termő anyagos föld, ami meghatározza a lakosság foglalkozását.
A lakosság a mezőgazdaságból azon belül az állattenyésztésből tartja fönn magát. Lakosság száma az ötvenes évek végére elérte az 500 fős lélekszámot. A 90-es évek elejére az elvándorlás miatt 320 főre csökkent.
A falu lakosságának többsége római katolikus vallású, akik a falu közepén lévő templomban gyakorolhatják vallásukat.
Községben működik alsó tagozatos iskola 1 fő tanerővel. A faluban kettő vegyesbolt, egy italbolt és posta szolgálja a lakosságot. Kisgyalán község 940 ha területen fekszik, lakóinak száma 257 fő.
A családi házak, telkek vízzel, gázzal ellátottak. Munkalehetőség a községben korlátozott, de a város közelsége lehetőséget ad.
Kisgyalán község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, a mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit.
Somogyban egyedülálló, sőt messze környéken ritkaságnak számít az excentrikus, klasszicista stílusban épült látszólag kör alakú templom.
Alapvető és biztos kiinduló pontot jelentett a Veszprémi Püspökségnek a göllei plébániánál 1815. május 13-án végrehajtott szabályszerű vizsgálata, vagyis a Canonica Visitáció. Az A 8/17 sz. 190-238 oldalig terjedő eredeti latin és részben német nyelvű vizsgálati anyaghiteles fordításának teljes jegyzőkönyve rendelkezésre áll. A veszprémi Levéltárban található az a levél is melyben 1779 május 7-i keltezéssel engedélyezik gróf Niczkynének, hogy Gyalán községben templomot építhessen. Ezen dokumentumok alapján egyértelművé vált, hogy a templom építésének időpontja 26 évvel korábbi, mint ahogy eddig megjelent bármiféle dokumentumban 1786., illeve 1807. évre jelezték.
A templomoknak mindig is közösségteremtő ereje volt és van ma is. Különösen áll ez a megállapítás a kör alakú templomokra, melyek, mint egy karika a végtelenséget is jelenthetik. A templom lehetőséget nyújt az egyénnek a csendes elmélyülésre, imára, Isten dicsőítésére, de keretet biztosít a közösség egyéb tevékenységeinek elvégzéséhez, hagyományainak ápolásához, egyházi szertartások megtartásához is. Tanúja örömöknek és szenvedéseknek, segít mindezek elviselésében, falai megvédik a benne oltalmat, keresőt, papjai nevelik a jövő nemzedékét. Fentieknek ékes bizonyítéka a Kisgyaláni Római Katolikus Templom.
A község rövid történetében leírták, az oklevelekben és az összeírásokban rögzítettek alapján Gyalán községnek már az 1300-as években volt kápolnája, mely valószínű, hogy a régi faluhely területén helyezkedett el, a mostanitól nyugati irányban. Ezt igazolja, hogy XX. század elején ezen a területen téglatörmelékeket találtak és Gyalán falut I. Károly Róbert Anjou-házbeli magyar király idejében is összeírták, mint a római pápának tizedet fizető plébániát.
A gyaláni leányegyháznak a göllei anyaegyházhoz tartozó nyilvános kápolnája a Szent Kereszt felmagasztalásának tiszteletére méltóságos gróf Niczkyné született Bribéri Jankovics Katalin adakozásából és költségén épült meg. Szegletes alapkövét 1779 szeptember 14-én Halbaksz János, abban az időben
kaposvári kerületi alesperes helyezte el. (Azóta ez a búcsú napja.) Az építést 1781-ben fejezték be szilárd anyagból, erős falakkal. zsindellyel fedetten. Az erős alapot és falakat igazolja egy 1968-ban készült alaprajz, mely szerint a sekrestye nyugati oldala és a kórusba felvezető lépcső mögötti részén a falak vastagsága megközelíti a 2 métert, de sehol sem keskenyebb 80 cm-nél.
A középpontból fából való ékes tornya emelkedik ki, melyben szilárd és erős haranglábon két harang függ. Az egyik 2, a másik 1 mázsa súlyú, melyeket szintén a grófnő vett saját költségén. A templom fekvése az akkori birtokon kívül nyugat felé, főbejárata szintén, áradásoktól és tűzvésztől egyaránt biztos helyen. Az építkezés során az építtető gróf Niczkyné az akkori plébániai részéről semmiféle kézimunkát és fuvarozást sem vett igénybe.
További látnivaló, illetve kiránduló célpont a Hársasberki halastó, horgászási és pihenési lehetőség, kellemes nyugodt környezetben.
Elérhetőségek
Kisgyalán Község Önkormányzata
Cím: 7279 Kisgyalán, Szabadság tér 15.
Telefon: (06-82) 374-001
