Hajnal István fafaragó
Hajnal István 1950-ben született, a fa míves megmunkálásával 1990 óta foglalkozik komolyabban. Már gyermekkorában nagy érdeklődéssel figyelte fabábukat faragó édesapjának kézmozdulatait. Később munkahelyén, a műhelyben szabad perceiben kisebb alumíniumdarabokat mintázott meg vésővel önmaga szórakoztatására. Üdülések alkalmával bicskával kezdett erdőben talált fadarabok, botok kifaragásába.
Az elmúlt bő két évtizedben falra helyezhető domborművek, cégérek, címerek, vadásztrófea alátétek, utcanév táblák, szobrok, mívesen kimunkált botok kerültek ki műhelyéből. Sokféle fával dolgozik, legjobban a gyertyánt és a hársfát kedveli. Ritkábban csontba is farag (pl.: szarvas- és őzagancs, tehénszarv és koponyacsont). Elkészítette Lehel kürtjének másolatát is.
Leginkább saját örömére folytatja e tevékenységet, az elkészült alkotások jelentős részét családtagoknak, barátoknak, jó ismerősöknek ajándékozza. Rajtuk keresztül munkái eljutottak a világ számos országába (Új-Zéland, Ausztrália, Írország, Románia…) Hajnal István keze munkáját dicséri az udvarán található, faragásokkal díszített filagória, díszkút, madáretető és házának terasza is. Néhány évvel ezelőtt Trianon emlékére készített kopjafát felkérésre, melyet Mezőnyárád egyik központi parkjában állítottak fel. A közelmúltban köztéri emlékművet faragott a község fennállásának 775. évfordulójára.